fotóművész

Pestszentimre, 1946-

Tagság: MAOE 1981., Magyar Fotóművészek Szövetsége
1981.
Mester: Eifert János, Kunkovács László, Vencsellei István

Tiszteletbeli tag

Fotográfiai ismereteit önképzés útján sajátította el a TIT József Attila Szabadegyetem előadásain. 1981-től 1992-ig állandó tagja volt a Balmazújvárosi Nemzetközi Fotóművész Alkotóháznak. 1983-ban elvégezte a Práter utcai fényképész szakmunkásképzőt. 1990-ben alapító tagja a Diósgyőri Vizuális Műhely Egyesületnek. 2002-ben alapító tagja az instART Csoportnak. 1993-2001 tagja a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelepnek. 2003-ban fotóinak felhasználásával jelent meg Budapest XVIII Pestszentlőrinc – Pestszentimre köztéri képzőművészeti alkotásai című kiadvány.

1976-ban és 1979-ben a Magyar Fotóművészek Szövetségének Nívódíját kapta A tanya és a Rilai triptichon c. sorozataiért. 1992-ben a Japán Szalon aranyérmével díjazták a Téli impresszió c. képét. 1997-ben az UNESCO/AGFA Nemzetközi Világörökség Fotópályázaton a Quedlinburg c. sorozatára UNESCO díjat kapott. 1999-ben Pestszentimréért díjjal tüntették ki. 2012-ben a XVIII. Esztergomi Fotográfiai Biennálé megosztott nagydíját nyerte el a Zsófi szomorú c. sorozatáért. 2018-ban Pro Urbe Pestszentlőrinc–Pestszentimre kitüntetést kapott.

Életművében elsődleges téma a Hortobágy és környéke. Szívesen alkalmazza a montázs technikát, mellyel a lefényképezett valóságot utólagosan alakítja át. Fekete-fehér fotóin a szociografikus szemlélet tükröződik, máshol a szín és a forma válik hangsúlyossá. Leginkább sorozatokat készít: A tanya (1978); Rilai triptichon (1979); Mesém a pusztáról – Hortobágy (1983); Requiem egy erdőért (1984); Zsófi szomorú (1992).

Zsido rét No11 – Bükki Nemzeti Park

Az én ürmösháti szentjeim – Vas Jani bácsi és felesége Marika néni, 2022.

Mesém a pusztáról No24 – Szászteleki határ 2002.

Mesém a pusztáról No1– Darassa, 36×60 cm, fotómontázs, 1987.

Penészkép No881 – 60×40 cm, színes diapozitív, digitális print Luster fotópapírra, 2021.

Zsófi szomorú 3 – fotómontázs, 1992.