1975-től 1993-ig a tokaji nemzetközi művésztelep, 1988 és 2003 között a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely résztvevője volt. 1999 és 2014 között nyári alkotótáborokat szervezett Taktaharkányba. 2001 és 2003 között az alsóörsi Kőfaragó Szimpóziumokon, 2003-ban a madarai Nemzetközi Kőszobrász Szimpóziumon vett részt. 2004-ben a budapesti Nemzetközi Kőszobrász Szimpózium művészeti vezetője volt. 2011 és 2017 között a Nesvadeban megrendezett Tűzvirág Szimpóziumok, 2018-ban és 2019-ben a kamocsai Vág menti Szimpoziumok visszajáró látogatója volt.

1989- től tűzzománcot és szobrászatot, 2009-től kerámiát oktat gyermekeknek és felnőtteknek Budapest különböző kerületeiben. 1985-ben a budapesti Kongresszusi Központ I. díját nyerte el szobrászat kategóriában. 2006-ban Művészetpedagógiai munkáért, 2009-ben Közművelődésért kitüntetést kapott Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatától. 2013-ban a nesvadei Képzőművészeti Szimpózium bronzfokozatát, 2017-ben ezüstfokozatát, 2014-ben a nesvadei Képzőművészeti kiállítás díját vihette haza.

Szobrait leginkább kőből faragja, melyeknél gyakran alkalmaz fém- vagy zománcberakásokat. A különböző anyagok közötti harmónia és egyensúly megteremtése fontos számára. Témáiban és kifejezőeszközeiben sokirányú, művei között megtalálható a figurális expresszív ábrázolásmód és a tiszta formák elvontabb megjelenítése. A művészet többi ágával is szívesen foglalkozik: készít zománcékszereket, grafikákat, festményeket és irodalmi alkotásokat.

Hazafelé – 28x12x15 cm, kisplasztika, bronz, mészkő, 2022.

Harmónia – 52X32X23 cm, márvány, vörösréz, gránit, 2016.

Csiga –

Birkózók – Lausanne, 1996.

A Sina-család emléktáblája – XVIII. kerület, Sina Simon sétány 2.